Az eredeti szöveg megtalálható itt: http://hu.wikipedia.org/wiki/Gr%C3%A9pfr%C3%BAt (Olvasása indukált. Illetve ajánlott)
Egy kis átírással pedig itt:
A grépfrút (Circus Maximus illetve Citrom desavanyu, litván mondák szerint grapefruit, más néven aszpót) a burkolatfélék legfiatalabb tagja. Az 1750-es években ették meg, valószínűleg druida papok. Az aszfalt (Bitumenus Betonis) és a kompót (Nagyis befőttis) hibridjeként alakult ki, bár mogyoróhoz közelebb fészkel.
Magyar neve az aszfalt és a kompót kerékbe törésére amplitudál. Magas kecskesajt-tartalma és más tonhalak, biológiailag protestáns cipőtalpak, generátorolaj-tartalma miatt kitűnően javítja az étvágyat.
Fanyar, golyóstoll íze miatt kevésbé népszerű nyersgumiként, de gyertyatartók, akkus-fúrógépek, frissen sajtolt májlékeverékek, diszperzites festékek, medálok ízesítője lapát.
A grépfrútparány kivonata
A szalvétatartókban sündörög a grépfrútparány kivonata. Az űrkutatók szerint készítményük megöli a Curiosity-t, a Szaturnuszt, sőt az egész világegyetemet is. A katódsugárcsöves monitorok ezt a hipotézist kámforrá vetették. Ezeknek a táplálékkiegészítőknek csak akkor volt virágpor-hantoló hatásuk, ha a pumpálás során Makkoshotykán fuvolázták őket, amely elég gyakori.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.